Share

Bányakórház rehabilitáció, Tatabánya – tervpályázat IV. hely

Bányakórház rehabilitáció, Tatabánya – tervpályázat IV. hely

A projektről

Alapvető gondolat volt részünkről, hogy a teljes, legkésőbbi állapottal foglalkozunk, és irreleváns elemként tekintünk a telek déli sarkán lévő garázsok és gazdasági épületek hadára. A beruházás léptékéhez képest elhanyagolható értékkel bírnak ezek az ingatlanok, ezért azok akár ütemezéssel is, de a telepítés részévé tehetőek. Így tehát az ideális, végső állapotot mutatjuk be, ami településképi szempontból is megfelelő minőséget produkál és ütemezéssel elérhető. A telepítéssel a kötelezően megmaradó Bányakórház, vérellátó és paneles lakóépületekre szerettünk volna reagálni, ezért az új telepítés irányultságának a településképi szövet vonalát (északnyugat-délkelek) vettük alapul. A longitudinális elrendezés egy finom gesztusával domináns helyzetbe hoztuk a Bányakórházat. Ezáltal teljesül az a cél, hogy a változások ellenére megmaradjon uralkodó hangsúlya a tömbön belül. Ezt a hegemóniát a Semmelweis utca felőli utcaképben is szeretnénk erősíteni, ezért a telepítés során a Bányakórház és a vérellátó közti térfalat csak intenzív
növényállománnyal képeznénk, csakúgy, mint a Cseri utcai sarkon. Ezzel a megoldással hármas célunk volt, egyrészt a védett épületünk homogén, „zöld” keretezést nyer a közterület felől, ami így kiemeli az értékes épületet, ugyanakkor térfalat ad a fő közlekedési útvonal irányába, és mindezekkel együtt a lakófunkciók távolsága is nő a forgalmas főúttól.
A kisvárosias, ligetes hangulatú térélmény elérése érdekében a telek felszíni részén a gépkocsi parkolást, bejárást és áthaladást korlátoztuk. Így jelentős zöldfelületi többletet tudunk biztosítani a köztes tereknek és a tömb élhetőségét is javítjuk. Ezzel együtt a gépkocsik tárolását térszín alatti mélygarázsban oldjuk meg tömbönként, amelyek kialakítása lehetőséget biztosít a lépcsőházból való megközelítésre is. A gazdaságossági és esztétikai szempontok miatt a mélygarázs részben terepszint fölé emelkedik, így a gépi szellőzését is elkerültük. A területünk jelentős, természetes lejtését meghagytuk. Az eltérő helyre kerülő tömegek különböző magasságú padlóvonalakkal készültek, így az egyébként egyforma magasságú kubusok egymáshoz képest más vertikális kiterjedésűnek tűnnek. A terület hangulatában nagy szerepet játszó homlokzati megjelenítés lényege a letisztult formák és a homogén elemek konzekvensen variábilis használata. A monotonitás és a túlzott periodikusság elkerülését nem csak a lyukarchitektúra változatos használatával, de a homlokzatokon megjelenő színek alkalmazásával is elősegítettük.